Belvárosi Ferences Templom Cím: 1053 Budapest, Ferenciek tere 9. Telefon: (1) 317-3322 Templomigazgató: P. Kárpáti Kázmér OFM
MINDENNAPOK
MÚLTUNK
ÉLETÜNK
EGYHÁZZENE
GALÉRIA
IMPRESSZUM
Vissza a főoldalraBelvárosi Ferences Templom
Templomigazgató:
P. Kárpáti Kázmér OFM
Cím: 1053 Budapest,
Ferenciek tere 9.
Telefon: (1) 317-3322
Fax: (1) 317-3970
E-mail: pestiferences@ofm.hu
Honlap: pestiferences.ofm.hu

©Belvárosi Ferences Templom
Legutóbbi frissítés: 2015.02.15.
Múltunk (rövid történet)

Templomépület a belváros háztengerében

A Pesti Ferences Templom a főváros legvonzóbb tereinek egyikén található a belváros szívében. A templom - külsejét tekintve - napjainkig szinte semmit sem változott, csupán a környezet, amelyből eredetileg jelentősen kimagaslott. Ma a szomszédos épületek tömege és magassága megközelíti, néhol meg is haladja a templomét. Ennek ellenére a templom városkép-alakító szerepe és jelentősége megmaradt, architektúrájának nagyvonalúsága meghatározó a Ferenciek terén és az Erzsébet hídról feltáruló, távolabbi látványban is. Tekintsen meg néhány képet templomunkról!


Kilátás a városra a templomtoronyból


Templomunk az Erzsébet-híd felől


Közelkép a templomról


Templomunk bejárata a megújított kőkereszttel

 A bajárat feletti dombormű


Templomunk homlokzata


A templomtorony


A templom egyik harangja


Wesselényi Miklós emlékműve  templomunk falán


Rálátás a templomra szomszédos bérházból

A Templomot IV. Béla, ferences harmadik rendi király, "Második Honalapító" az 1250-es években építtette gótikus stílusban .

IV. (Kun) László korától (1272-1290) kezdve a templom közjogi jelentőséggel rendelkezett: a közeli Rákosmezőn tartott királyválasztó országgyűlések Te Deum-ának (hálaadásának) színhelye.

A török, mohácsi győzelmét követően, 1526. szeptember 23-án a templomot felgyújtotta, a ferenceseket kardélre hányta. A legyilkolt áldozatok között volt az első név szerint ismert magyar költő, a templom papja: Vásárhelyi András, az "Angyaloknak nagyságos Asszonya" kezdetű Mária-himnusz (1508) szerzője. Budavár elfoglalásának évétől, 1541-től kezdve a templom "Szinán bég"-dzsámi néven muszlim-török istentiszteleti hely volt.

A ferencesek 1686 nyarán állították vissza falai között a katolikus istentiszteletet. Hivatalosan 1690. április 7-én adta újra birtokba I. Lipót császár és király.

A katolikus restauráció idején a templomot és kolostort barokk stílusban építették újjá. Ünnepélyes felszentelése 1743. szeptember 21-én, Szent Máté apostol és evangélista ünnepén történt.

A "reformkorban" lelkiségi és szellemi központ volt. Falai között működött a "pesti szónoktriász": Albach, Gegő és Gasparich atyák.

1950-ben a kommunista kormányzat a helyi ferences jelenlétet megszűntette. Negyvenévi kényszerű távollét után 1990. szeptember 1-jén térhetett vissza a rend templomba és folytathatta évszázados küldetését: Isten dicsőségének és felebarátaink üdvösségének szolgálatát.

Tovább...>>>