Belvárosi Ferences Templom Cím: 1053 Budapest, Ferenciek tere 9. Telefon: (1) 317-3322 Templomigazgató: P. Tokár János OFM
MINDENNAPOK
MÚLTUNK
ÉLETÜNK
EGYHÁZZENE
GALÉRIA
IMPRESSZUM
Vissza a főoldalraBelvárosi Ferences Templom
Templomigazgató:
P. Tokár János OFM
Cím: 1053 Budapest,
Ferenciek tere 9.
Telefon: (1) 317-3322
Fax: (1) 317-3970
E-mail: pestiferences@ofm.hu
Honlap: pestiferences.ofm.hu

©Belvárosi Ferences Templom
Legutóbbi frissítés: 2015.02.15.
Templomunk bemutatása

A belváros szívében áll Budapest egyik leglátogatottabb és talán legnépszerűbb lelki központja, az Alkantarai Szent Péter Templom, vagy közismert nevén: a Pesti Ferences Templom. Egyszerű, nyugodt főhomlokzata a kiszélesedő tér előtt megállásra és betérésre késztet. De mielőtt betérnénk a templomba, álljunk meg előtte és nézzünk körül.

A kulturáltan kialakított tér alatt az észak-déli metró egyik forgalmas állomása húzódik, az utakat hangulatos bokrok, cserjék és virágok szegélyezik.

Az intim hangulatú tér közepén egy régi szobor, a najádok, vagy mai szóval a Néreidák kútja található. A templom építésekor szükséges vízhez valamikor itt ástak kutat, később pedig a piac igényeit szolgálta. Mivel a deszkákkal fedett kút nem vált díszére a térnek, a főváros 1835-ben elkészíttette a kút talapzatát Fessl József kőfaragóval, a két szoboralakot pedig Uhrl Ferenc szobrásszal. A hasáb alakú talapzatot delfinek és kagylók, a félkör alakú medencéket pedig vízköpők díszítik. A korsót tartó néreidák ellentétes irányú elhelyezése szerencsés, mert minden irányból igen szépen rajzolódik ki a szobor sziluettje. Városunkban ez volt az első olyan kút, amely szobrászati alkotásával a teret díszítette.

A téren még két emléktábla is található, az egyik Győrffy István néprajzkutatónak, a másik Antall József néhai miniszterelnök apjának, a II. világháború lengyel menekültjei megmentőjének állít emléket.

A környék háztengerében a nyugodt tér festőiségét emeli a templom kapujától néhány méterre felállított kőkereszt. A 18. században a belvárosi templomból kiinduló úrnapi körmenet negyedik állomása volt egy itt felállított oltár, ennek emlékére 1763-ban emelték a fájdalmas Szűz szobrával ékes, nagyméretű feszületet. A metró építkezése idején a kőkeresztet át kellett helyezni az egyetemi templom elé, amely 1990-re került vissza eredeti helyére. A történelmi kőkereszt mára megújítva újra betöltheti evangelizációs feladatát.

A mai templom a törökök kiűzése után épült egy 13. századi templom romjaira, 1727 és 1743 között, olasz barokk stílusban. Külsejében napjainkig szinte semmit sem változott, csupán a környezete épült be, de a 18. századi szobrokkal díszített homlokzat még így is monumentálisnak hat az Erzsébet híd irányából. A háromtagú főpárkány fölötti háromszögű mezőben aranyozott istenszem látható, az oromzat tetején kovácsoltvas kereszt magasodik.

A timpanon két oldalán Szent Bonaventura és Szent Benvenuto, a felső párkányzat szélén Toulouse-i Szent Lajos és Szent Rókus kőszobra áll, középen pedig, egy fülkében, a templom névadójának, Alkantarai Szent Péternek a szobrát helyezték el. Lejjebb, a középső mezőben, a kórusablak két oldalán, egy-egy fülkében Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrai láthatók. A középtengelyben kialakított kapu felett a kosáríves kődombormű a kereszt alatt összeroskadó Krisztust ábrázolja, a felette lévő, ívelt párkányzatot korinthoszi pillérek tartják.

A párkányzat közepén földgömbön álló Madonna látható, karján a gyermek Jézussal. A Kis-jézus a kereszt szárával az ördögöt jelképező kígyót döfi át. A párkányzaton kissé lejjebb, kétoldalt, egy-egy adoráló angyalszobor teszi egységessé a kompozíciót. Ferences templomra utal a kapuzat felett elhelyezett címer: két sebzett kezű kar – az Üdvözítőé és Assisi Szent Ferencé –, középen a kereszttel. A főhomlokzat hatalmas falsíkján elhelyezett díszek és szobrok egységes egészet alkotnak, változatos árnyékvetésük összhatása kellemes látványt nyújt a szemnek.

A templom Kossuth Lajos utcai oldala egyszerű, a kettőzött falsávokban az ablakok félkörívesen keretezettek. Az egyszerű oldalhomlokzat csak a szentélyig terjed ki, mert azt már 1876-ban bérházzal építették körül. Az oldalfalban 1905 óta nagyméretű domborműves emléktábla állít emléket Wesselényi Miklósnak, az "árvízi hajósnak". A Holló Barnabás készítette művészi tábla az árvíz által elborított régi Pest egy részét tünteti fel: az alacsony házak tetején menekülő férfiak, asszonyok és gyerekek kétségbeesetten esdekelnek segítségért. A jelenet az eredeti arckép után megmintázott Wesselényit éppen abban a helyzetben ábrázolja, amint nőket, gyermekeket és aggokat ment ki az omladozó házakból. Méltán került a tábla a templom falára, mert az 1838-as nagy pesti árvíz alatt számosan találtak menedéket a ferences atyáknál.

Az épület külsejének egyik legszebb része a torony. Ez a ferencesek középkori gyakorlatának megfelelően hátul, a templom déli oldalán, a sekrestye mellett emelkedik. A magas homlokzat és a körülötte lévő sokemeletes házak takarásából csak távolabbról látható a torony finom, aprólékos kődíszítése. A templom építésével egy időben kezdték meg a torony építését is, de annak felső része, a díszesen faragott kősisak csak egy évszázad múlva, Wieser Ferenc tervei alapján készült el. A kőfaragó-szobrászati munkákat Szandaház Károly szobrász- és Schuster Károly kőfaragó mester készítette. Ívelt párkány választja el a négyszögletes részt a nyolcszögletes sisaktól, amelynek ovális és félköríves ablakait voluták díszítik. Wieser a négyszögletes rész sarkaira szobrokat tervezett, ezek helyén ma négy obeliszk áll. A toronysisak mészkőből készült, ezért ezt később az időjárás viszontagságainak ellenálló kővel helyettesítették. A második világháborús károk utáni újabb helyreállítása 1971-ben fejeződött be. Érdemes megjegyezni, hogy a párizsi nemzetközi kiállítás (1900) alkalmából ennek a toronynak a mása szerepelt a magyar pavilon díszeként. A lónyai és a miskolci templomok tornyainak kialakítása – amelyek szintén Wieser Ferenc tervei – szinte teljesen megegyezik a pesti ferences temploméval.

A barokk építészet elemeit nemcsak a templom külsejében lelhetjük fel, hanem a templomba belépve is: az egyhajós, tágas, világos és magas tér, a gazdag és mozgalmas díszítettség a barokk kor világába vezet. Templomunk az olasz barokk formavilágára utal, amely stíluskorszak atyamestere Giacomo Barozzi da Vignola (1507-1573) volt. Az olasz építész az Il Gesu római jezsuita templom alaprajzában megalkotta a hosszhajós templomtípust, amely a barokk építészetre nagy hatással volt.

A Pesti Ferences Templomot tervező építész neve ismeretlen. A háromszakaszos mennyezet csehsüveg boltozatú, a kétoldalt elhelyezkedő kápolnák és a fölöttük húzódó galéria donga-boltozata is ilyen, a szentély fedése két mezőben szintén csehsüveg boltozatos. Az egyes szakaszokat hevederívek választják el egymástól. A templom hossza 52, szélessége 23 méter, amelyhez még az egyenesen záruló szentély tere is hozzájárul. Az oldalkápolnák és a galéria nagyméretű, szegmentíves ablakai napfényessé, világossá teszik a templombelsőt. Régebben a szentély megvilágítását szolgálta az oltár feletti ablak, a 19. század végén azonban, a "ferences bazár" építésekor azt befalazták, helyén ma az istenszem fényeskedik. A főoltár 1740-ben épült Grassalkovich Antal, Mária Terézia egyik leggazdagabb magyar földesurának költségén, a templom kriptájában eltemetett második felesége emlékére. Az Alkantarai Szent Péter tiszteletére emelt carrarai márvány oltár tetejének párkányzatán az adományozó címerét helyezték el. Az oszlopok közötti konzolon áll Páduai Szent Antal és Szent Borbála szobra, az oltár-építmény szélein pedig, a kifelé forduló két konzolon,Szent Péter és Szent Pál szobra látható. A díszes főoltár előtt 1984 óta egyszerű, nagyméretű, vörösmárvány szembemiséző oltár helyezkedik el.
A hajó két oldalán kápolnák nyílnak, amelyeknek páronként hasonló a felépítése és a díszítése. A szentélyhez közel álló jobb- és baloldali, klasszicista stílusú. Az egyik oltárképe Szent József halálát ábrázolja, a másikon Szent Annát láthatjuk Máriával és Szent Joachimmal. Ebből az oldalkápolnából emelkedik a szószék feljárója, amelyet a kis fülkékben elhelyezett tizenkét apostol fából faragott szobra díszít. A szószék kúpos hangvetője 20. századi alkotás, ennek tetején a tízparancsolat Mózes-táblája látható. A Szent József oltár tetejét a Szentháromság fából faragott szoborcsoportozata díszíti, amely egy régebbi lebontott oltárról származik. Érdekesség, hogy a klasszicista felépítésű oltárok barokk festményei nem okoznak stíluske-veredést. A további mellékoltárok – alkalmazkodva a templomstílusához – barokkok. Ezek a templom építésével egy időben készültek, oltárképük azonban újabb. Szent Ferenc stigmatizációjával szemben Szent Antal oltárképét láthatjuk, majd Szent Istvánt, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának, a másik oldalon pedig a Skapuláré-oltárban gyönyörködhetünk. A kórus alatti baloldali kápolnában a kis Jézust szoptató Madonna képe – tompított színeivel, művészi szépségével – a barokk oltár dísze, a templom kegyképe. A táp-láló Madonna-kép tulajdonképpen a Re-i csodára utal. A kis olasz faluban – Re-ben, 1494-ben – a templom külső falán lévő Mária-festmény elkezdett vérezni, mert a szerencsejátékon vagyonát veszítő férfi, Giovanni Buccono egy követ vágott a képhez. Egy itáliai származású budai kéményseprőmester 1694-ben fogadalmat tett, hogy ha ő és családja az akkori pestis-járványt túléli, elzarándokol Re-be, és elhozza a kép másolatát. Ez a másolat azóta a krisztinavárosi kegykép, egy hasonló kép Makkosmária oltárképe, 1725 óta pedig a Pesti Ferences Templom kegyképe is, amelyet imameghallgatások számtalan hálatáblája is igazol, amelyek a gyóntatóhelyiséghez vezető folyosón a falba beépítve is olvashatók.

A kórus alatti jobboldali kápolna oltárképe Jézust ábrázolja, amint a purgatóriumban várakozó lelkeket kiszabadítja. A kápolna oldalfalában található díszes klasszicista síremlék az 1809-ben elhunyt Ágoston Elek pesti orvosprofesszor emlékét őrzi. A kápolnákban több neves személy márványtábláját is elhelyezték, így többek között Liszt Ferenc, Buttykay Antal, Dank Agáp és Roncalli bíboros (XXIII. János pápa) tábláját is.

A templom első értékes orgonáját 1839-től 1902-ig használták. A mai, új orgona a kilencvenes évek elejére készült el. A díszes orgonakarzatot az orgona sípjai, a mellvédet Jungfer Gyula műlakatos mester kovácsoltvasa ékesíti. A kórus felett a színes festett stukkók közötti kép a világ királynőjét, Szűz Máriát ábrázolja, angyalok között. A mozgalmas kép mestere ismeretlen.

A mennyezet szentély felőli második boltszakaszán a Szentlelket jelképező ezüstözött-aranyozott galamb képe látható, stukkókkal készült felhők között. Noha a mennyezetképek a 19. század végén készültek, mind témájukban, mind stílusukban jól alkalmazkodnak a templom barokk világához. Az al secco falfestésű képek Lotz Károly és tanítványa, Tardos-Klenner Viktor művei. A hajó képei: Szűz Mária mennybemenetele, Szent István felajánlja a koronát Magyarország védasszonyának. A szentély boltozatán pedig a Porciunkula kápolna búcsúját és Szent Ferenc stigmatizációját szemlélhetjük.
A hajó bejáratától két oldalra stallumszerű padsor áll, művészi faragásukat ferences szerzetesek készítették. A templomhajó kétszer tizennégy padsorának oldalait is hasonló mintázatok díszítik. A jobboldali padsor első padján kis tábla jelzi Liszt Ferenc helyét, aki pesti tartózkodása idején szeretett a kolostor falai között megpihenni.

A szentély és a templom hajójának egy része alatt kripta húzódik, ahol az 1849. október 6-án vértanúhalált halt Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke nyugodott 1870-ig. A régi vörösmárvány fedőkövet a hajdani házfőnök, Dank Agáp készíttette ezzel a felirattal: "1849-ben okt. 6-án az Úrban elhunyt G.B.L. Áldás és béke hamvaira." Az önkényuralom bosszújától félve a kőlapot befelé fordítva helyezték el, így a sír névtelen maradt. A befalazott, jel nélküli üreg ma is látható a mellé helyezett kőtáblával.
A templom melletti folyosóról nyílik a sekrestye, a gyóntatóhelyiség és a hittantermek, amelyek teljes felújítása, korszerű kiépítése 1999-ben fejeződött be. A sekrestyében említésre méltó a hatalmas tölgyfa szekrény, amelyet az Ecce homo, a fájdalmas Szűz és szentek barokk képei díszítenek. A sekrestyében az épületgépészeti és belsőépítészeti felújítás során új, művészi üvegablakokat helyeztek el, amelyek négy ferences szentet ábrázolnak: Assisi Szent Ferencet, Szent Klárát, Alkantarai Szent Pétert és Cortonai Szent Margitot. Az ólomüvegablakok Gonzales Gábor és Fűri Judit művészek munkái. A Ferenc alakja melletti nyitott könyvön egy mondat töredékei olvashatók. A teljes mondat magyarul így hangzik: "Én, kicsiny Ferenc testvér, követni akarom a mi magasságbeli, fölséges Urunknak, Jézus Krisztusnak és az ő szentséges Anyjának életét és szegénységét, s ebben a szándékomban végig ki akarok tartani".

A templom és a hozzátartozó ferences rendház nemcsak fővárosunk értékes barokk emléke, hanem az egyik leglátogatottabb lelki központja is.

(Székely Imre)